2012. május 23., szerda

Történet 4.rész

2012.május 24.csütörtök

Reggel 7-kor arra ébredtem, hogy szakad az eső.  Hurrá. Ez a nap is jól indul. Megkértem aput, hogy vigyen el minket  a suliba, mert nem akarunk bőrig ázni. Kriszti 7:30kor pontban itt volt a kapunkban, egy sárga esőkabát volt rajta, aranyosan nézett ki benne. :) Kinyitottam neki az ajtót, mert amíg felveszem a cipőm, addig kint teljesen megázik, ráadásul nem akarom, hogy tüdőgyulladást kapjon. Anyunak reggel sietnie kellett dolgozni, de a reggelimet ott hagyta a konyhapulton. Szalámis szendvicset csomagolt, amit én nagyon szeretek, szóval örültem neki. Kicsit elbeszélgettük az időt, így késve indultunk. Még szerencse, hogy a házunktól a suli csak 15 percre van. :) A sulihoz érve elköszöntünk aputól, majd elindultunk a bejárat felé. Robi az aulában állt, éppen a vizes haját kócolta össze teljesen. Mondtam én, hogy őrült srác. :) Megszólított minket:  
- Hali csajok miújság?  
- Látom Robi kicsit megáztál.  - mondta Lisa kuncogva.
- Hát igen. - mondta Robi.
- Képzeljétek el, hogy Tami megint szemétkedik. Van egy csaj a suliba nem tudom, hogy ismeritek e, Ginának hívják és neki bejön egy külsős fiú. Tamara ezt tudja nagyon jól, mégis mikor látja a srácot ott teszi- veszi magát. Most mondjátok meg nekem. Miért ilyen ez a lány? - kérdeztem.
- Szerintem túlságosan el van szállva magától, pedig semmivel sem több mint mi. - mondta Kriszti
-Rá kéne ébreszteni arra, hogy ilyet nem szabad csinálni. Csak hát hogy?  - kérdezte Robi furcsán.
 - Robi hagyd a francba ő nem hallgat senkire, főleg nem ránk.
Gyorsan felmentünk az osztályba,Robi pedig nem vette észre,hogy eljöttünk és folytatta tovább a mondandóját. Csöngetéskor a matektanár helyett az ofőnk, Török tanár úr lépett be.
-Gyerekek, bocsánat, csak egy valamit szeretnék nektek elmondani. Hallottam, hogy többen érdeklődtetek a Stratfordi kirándulásról. Ugye múltkor kaptatok erről lapot, minden fontos infót megtaláltok rajta, de ha esetleg van valamilyen kérdés, arra szívesen válaszolok bármelyik szünetben. Na, csak ennyit akartam. Jó tanulást kívánok mindenkinek.
Ahogy az ofő kiment az osztályból, már jött is be a matektanár. Egy fiatal férfi, talán 35 éves lehet, nagyon sportos kinézetű. Szerintem nagyon jó tanár, de valahogy velem nem tudja megértetni az anyagot. Valami egyenletrendszeres butaságot veszünk, úgy látom, hogy nem sok mindenkit érdekel jelenleg. A többség csak az ablakon bámul kifele, vagy csak egyszerűen firkálgatnak. Éljen az izgalmas matek óra. :) Matek után csak úgy repült az idő, észre se vettük és már 2 óra volt. Suli után kicsit még bent maradtam beszélgetni a többiekkel, aztán hazamentem. Otthon megcsináltam a dolgom, és indultam is ki a barátommal. Elmentünk sétálni a közeli parkba. Sajnos hamar eltelt az a pár óra, amit kint töltöttem vele. Nehezen köszöntünk el egymástól. :/ Ahogy hazaértem, felhívtam Krisztit és elmeséltem neki a délutánom. Újabban minden nap arról beszél, hogy mennyire szerelmes Petibe, de nem mer lépni felé, pedig ha nem lép, akkor nem lesz semmi a dologból. Talán majd beszélek Petivel, de csak ha Ő is akarja. Összefoglalva a napom: Izgalmas és felettébb boldog:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése