Remélem egész nyáron velem tartotok és élvezni fogjátok a kis történeteket!:)
2012. június 26., kedd
SUMMER 2012!♥
Minden kedves olvasómnak Kellemes Nyári szünetet és pihenést kívánok!:))
Remélem egész nyáron velem tartotok és élvezni fogjátok a kis történeteket!:)
Remélem egész nyáron velem tartotok és élvezni fogjátok a kis történeteket!:)
2012. június 22., péntek
Történet 9. rész
2012.június 22. péntek
KITÖRT A NYÁRI SZÜNET!!!!!!!!!!!
Ma van az 1 év 3 hónapos fordulónk Peti-vel.:) Reggel nagyon boldogan ébredtem. Mikor kikászálódtam az ágyból gyorsan előkerestem a telefonomat és felhívtam, hogy ma tudunk e találkozni.
- Szia Szívem, ugye ma tudunk találkozni?:)
- Szia Édes, sajnos ma dolgoznom kell, de ígérem, holnap bepótoljuk.:)
- Jajjj:( De kár. Azért köszi, hogy szóltál, akkor majd holnap. Jó munkát Kicsim.<3
Nagyon sajnáltam, hogy ma nem találkozunk, mert ez azért csak a mi napunk, és jó lett volna kicsit nosztalgiázni meg ilyesmi.
Nem volt mára így sajnos semmi programom, szóval úgy döntöttem, hogy segítek anyunak otthon, kiülök a kertbe zenét hallgatni, vagy esetleg áthívom Lisát. Hamar kiderült, hogy csak az első kettőből választhatok, mert Lisa elment a nagyszüleihez és elfelejtett szólni..:/
Felöltöztem, majd lementem reggelizni. Anyukám íncsiklandó palacsintát sütött, csak NEKEM!:)))
- Hmm de finom az illata. Köszi Anyu. :)
- Jajj Drágám ez semmiség, hallottam fél füllel, hogy ma nem tudsz Peti-vel lenni, gondoltam megleplek a kedvenc ételeddel.
- Anyu annyira szeretlek, te mindig tudod, hogy mivel vidíts fel! :)
Miután megreggeliztünk, felhívtam aput, hogy mikor ér haza. Sajnos csak délután ér haza, így nem tudunk családi programot csinálni. Maradt a mai program az, hogy otthon ülök, és csinálom a nagy semmit. :)
Nos, nem hangzik valami izgalmas programnak, ugye? :)
Arra gondoltam, ezt a napot arra szánom, hogy kicsit pakolásszak a szobámban meg anyunak segítsek sütit sütni. Még kísérleti stádiumban van a süti, de remélhetőleg finom lesz, ha egyszer elkezdjük csinálni.
Olyan érdekes régi dolgokat találtam, amiket évek óta keresek. Megtaláltam egy csomó ovis rajzom, régi füzeteket, barátság füzeteket(igen, ilyenem is volt), meg még sok sok sok dolgot. Jó volt ezeket nézegetni, mindenről eszembe jutott egy emlék. A pakolás után indulhatott a süti készítő akció. Anyu előkészítette a hozzávalókat, én gyorsan átnéztem a receptet, mert anélkül elég nehéz egy olyan sütit csinálni, amit még életünkbe, se anyu se én nem csináltunk.:D
Nem tűnt olyan bonyolultnak. ,,Beledobáltuk,, a hozzávalókat, összekutyultuk és már ment is a sütőbe. Tudom, hogy rosszul hangzik ez az ,,összekutyultuk,, , de esküszöm nagyon finom lett. Vittem ki a kertbe az öcsémnek, aki kint focizott és elég rendesen eltalált azzal a rohadt labdával.
-Köszi Dan, ez nagyon jól esett most. - mondtam bosszankodva.
Kiverte a sütiket a kezemből.Ez az én öcsém. (N)
-Jajj bocsi Barby, véletlen volt. - mentegetőzött.
- Jó de akkor is, kicsit figyelhetnél jobban.Most mit mondjak anyunak? Kiverted a kezemből a sütiket.
- Felszedem a földről és megeszem, így is biztos finom.
- Ne hülyéskedj már öcsi, a földről nehogy felszedd, tiszta kosz.
- És? Még talán él az 5 másodperces szabály.
- Idióta.
Szeretem, mert az öcsém, de néha olyan hülyeségeket tud mondani, hogy az nem igaz.
Bementem szóltam anyunak, hogy a drágalátos öcsikém fejbe rúgott labdával és a sütiknek annyi. Nem igazán foglalkozott a sütikkel, csak az érdekelte, hogy velem mi van. Megnyugtattam, hogy nem történt semmi bajom.Mondtam neki, hogy Danielt ne szidja le, mert tényleg véletlen volt az egész.
Mivel nem volt más dolgom, kimentem hozzá játszani. Rúgtuk a labdát egymásnak, nagyon izgi volt, de legalább nem unatkoztam annyira.:D
Néha igazán jól kijövünk egymással, pedig van köztünk pár év korkülönbség.
Nos, a napom összefoglalva: Uncsi, uncsi, na jóóó mégse.:) Öcsivel foci, tönkrement süti(egy két darabot azért sikerült ennie mindenkinek) Anyuval beszélgetés.:)
KITÖRT A NYÁRI SZÜNET!!!!!!!!!!!
Ma van az 1 év 3 hónapos fordulónk Peti-vel.:) Reggel nagyon boldogan ébredtem. Mikor kikászálódtam az ágyból gyorsan előkerestem a telefonomat és felhívtam, hogy ma tudunk e találkozni.
- Szia Szívem, ugye ma tudunk találkozni?:)
- Szia Édes, sajnos ma dolgoznom kell, de ígérem, holnap bepótoljuk.:)
- Jajjj:( De kár. Azért köszi, hogy szóltál, akkor majd holnap. Jó munkát Kicsim.<3
Nagyon sajnáltam, hogy ma nem találkozunk, mert ez azért csak a mi napunk, és jó lett volna kicsit nosztalgiázni meg ilyesmi.
Nem volt mára így sajnos semmi programom, szóval úgy döntöttem, hogy segítek anyunak otthon, kiülök a kertbe zenét hallgatni, vagy esetleg áthívom Lisát. Hamar kiderült, hogy csak az első kettőből választhatok, mert Lisa elment a nagyszüleihez és elfelejtett szólni..:/
Felöltöztem, majd lementem reggelizni. Anyukám íncsiklandó palacsintát sütött, csak NEKEM!:)))
- Hmm de finom az illata. Köszi Anyu. :)
- Jajj Drágám ez semmiség, hallottam fél füllel, hogy ma nem tudsz Peti-vel lenni, gondoltam megleplek a kedvenc ételeddel.
- Anyu annyira szeretlek, te mindig tudod, hogy mivel vidíts fel! :)
Miután megreggeliztünk, felhívtam aput, hogy mikor ér haza. Sajnos csak délután ér haza, így nem tudunk családi programot csinálni. Maradt a mai program az, hogy otthon ülök, és csinálom a nagy semmit. :)
Nos, nem hangzik valami izgalmas programnak, ugye? :)
Arra gondoltam, ezt a napot arra szánom, hogy kicsit pakolásszak a szobámban meg anyunak segítsek sütit sütni. Még kísérleti stádiumban van a süti, de remélhetőleg finom lesz, ha egyszer elkezdjük csinálni.
Olyan érdekes régi dolgokat találtam, amiket évek óta keresek. Megtaláltam egy csomó ovis rajzom, régi füzeteket, barátság füzeteket(igen, ilyenem is volt), meg még sok sok sok dolgot. Jó volt ezeket nézegetni, mindenről eszembe jutott egy emlék. A pakolás után indulhatott a süti készítő akció. Anyu előkészítette a hozzávalókat, én gyorsan átnéztem a receptet, mert anélkül elég nehéz egy olyan sütit csinálni, amit még életünkbe, se anyu se én nem csináltunk.:D
Nem tűnt olyan bonyolultnak. ,,Beledobáltuk,, a hozzávalókat, összekutyultuk és már ment is a sütőbe. Tudom, hogy rosszul hangzik ez az ,,összekutyultuk,, , de esküszöm nagyon finom lett. Vittem ki a kertbe az öcsémnek, aki kint focizott és elég rendesen eltalált azzal a rohadt labdával.
-Köszi Dan, ez nagyon jól esett most. - mondtam bosszankodva.
Kiverte a sütiket a kezemből.Ez az én öcsém. (N)
-Jajj bocsi Barby, véletlen volt. - mentegetőzött.
- Jó de akkor is, kicsit figyelhetnél jobban.Most mit mondjak anyunak? Kiverted a kezemből a sütiket.
- Felszedem a földről és megeszem, így is biztos finom.
- Ne hülyéskedj már öcsi, a földről nehogy felszedd, tiszta kosz.
- És? Még talán él az 5 másodperces szabály.
- Idióta.
Szeretem, mert az öcsém, de néha olyan hülyeségeket tud mondani, hogy az nem igaz.
Bementem szóltam anyunak, hogy a drágalátos öcsikém fejbe rúgott labdával és a sütiknek annyi. Nem igazán foglalkozott a sütikkel, csak az érdekelte, hogy velem mi van. Megnyugtattam, hogy nem történt semmi bajom.Mondtam neki, hogy Danielt ne szidja le, mert tényleg véletlen volt az egész.
Mivel nem volt más dolgom, kimentem hozzá játszani. Rúgtuk a labdát egymásnak, nagyon izgi volt, de legalább nem unatkoztam annyira.:D
Néha igazán jól kijövünk egymással, pedig van köztünk pár év korkülönbség.
Nos, a napom összefoglalva: Uncsi, uncsi, na jóóó mégse.:) Öcsivel foci, tönkrement süti(egy két darabot azért sikerült ennie mindenkinek) Anyuval beszélgetés.:)
2012. június 13., szerda
2012. június 8., péntek
Hamarosan!
Hamarosan jön az új rész, ne haragudjatok, hogy nem írtam még meg a következő részt, de sajnos év végi hajrá van. :/ Ígérem, ahogy vége van a sulinak, sűrűbben láthattok majd a blogon új részt. :)
Köszönöm szépen mindenki, aki elolvasta eddig, és köszönöm egyáltalán, hogy benéztetek!:)))
Szép estét mindenkinek!
Köszönöm szépen mindenki, aki elolvasta eddig, és köszönöm egyáltalán, hogy benéztetek!:)))
Szép estét mindenkinek!
2012. június 4., hétfő
Történet 8.rész
2012.június.03. vasárnap
Pénteken és szombaton osztálykiránduláson voltunk, amit elfelejtettem megemlíteni. Nagyon jó volt az osztállyal lenni, sokat hülyéskedtünk, meg számháborúztunk is.:)
Nos ma reggel két hatalmas karikával ébredtem a szemeim alatt. Lehet,hogy kicsit fáradt vagyok?! Borzalmasan néztem ki, megpróbáltam korrektorral eltüntetni, de nem igazán sikerült. Szóltam anyunak, hogy segítsen, ő valamennyire eltüntette, de még nem volt az igazi, viszont egész nap emiatt csak nem ülhetek bent a házban. 10 óra körül lementem reggelezni, aztán szépen lassan felöltöztem. Kb. 10:50 volt mikor valaki csöngetett.Fura volt, mert én nem vártam senkit. Lementem, kinyitottam az ajtót. Dávid állt egy csokor virággal a kezében.Volt benne még két jegy,Vidámpark felirattal. Nagyon megörültem.:)) Elviiisz engem aaaaaa vidámparkbaaaaaaaaaaaaaaa.:)) A nyakába ugrottam sikoltozva,mire anyuék is leértek az emeletről és megkérdezték mi a baj. Elmondtuk, hogy semmi baj, csak nagyon meglepődtem, hogy itt van és, hogy ráadásul megyünk a Vidámparkba.
- Kicsim, biztos tudtok magatokra vigyázni? - kérdezte anyu aggódva.
-Persze tudunk megígérjük. :) -mondtam.
-Rendben, akkor elmehettek, de kérlek figyeljetek oda egymásra.:)
-Ez természetes, hogy a lányodra mindig figyelek. -mondta felelősségteljesen.
Istenem ez a srác..:$ Annyira szeretem. ♥
Kértem 10 percet,hogy rendesen elkészüljék és bepakoljak valami innivalót is.Mikor elkészültem,elköszöntem anyuéktól és már indultunk is. Bónusz meglepetésnek azt kaptam, hogy nem tömegközlekedéssel kell mennünk, hanem Dávid megkapta az apukája kocsiját,mert már 1 éve van jogsija,de saját autója még nincsen. Anyuéknak nem volt semmi kifogásuk, mert tudják,hogy nagyon jól vezet. :)
Beszálltunk a kocsiba és egyenesen a Vidámpark felé vettük az irányt. Odafele úton zenét hallgattunk,valami jó pörgős pop szám ment a rádióban, ami kivételesen mindkettőnknek tetszett.
-Nézd ott egy papagáj. -mondtam kissé bohókásan.
-Jéé tényleg. -mondta furán.
-Mindjárt ottvagyunk ezaaaz.:) Ha már az állatkertet látjuk,akkor már csak percek kérdése. :)
Nagyon izgatott voltam,mert már nagyon régen voltam ott. Mikor megérkeztünk, láttuk, hogy borzalmas nagy tömeg van. Tök jó lesz így parkolóhelyet keresni. Kb. 10 perc után sikerült is találnunk egyet, megszenvedtünk vele rendesen. Beálltunk a hosszú sorba, aztán szerencsére megnyitottak még egy pénztárat,szóval gyorsan odafutottunk és másodikként bemehettünk a Vidámparkba. Mikor beléptem,hihetetlen boldogság fogott el, hogy végre itt vagyok,ráadásul nem akárhogyan és nem akárkivel. :$ Az a rengeteg játék,meg a vattacukor illat.Hmmm nyami. :) Megkérdeztem, hogy mivel kezdjük, mondta, hogy menjünk a hullámvasútra. Az ötlet valahogy nem tetszett, mivel köztudott, hogy én félek a hullámvasúttól.
-Őőőő...én nagyon félek a hullámvasúttól. :/
-Jajj Szívem nem kell félned,én itt vagyok veled. -mondta romantikusan.
-Hát talán így bevállalom. :)
Elindultunk a hullámvasút felé,én kicsit bátortalanul,de végig fogta a kezem,így kicsit megnyugodtam.
Amikor beültünk,egy pillanatra meggondoltam magam, de aztán átgondoltam,hogy nem lehet semmi bajom tőle. Utólag belegondolva nem is volt olyan vészes, sőt még élveztem is. :) A hullámvasút után picit össze kellett magam szedni, mert kissé felfordult a gyomrom, de szerencsére gyorsan elmúlt a rosszul létem. :)
Következő játék, amit kiszemeltünk magunknak az óriáskerék volt, mert az olyan romantikus. Felülről nézni a tájat, beszélgetni kettesben. Legjobb dolog. :) Gyorsan sorba is álltunk, nehogy sokat kelljen várni. Mikor feljutottunk és kényelmesen elhelyezkedtünk, már csak arra vártunk, hogy induljunk. Gyönyörű volt a kilátás fentről és nagyon jól éreztük magunkat. Kicsit megéheztünk ,,leszálláskor,, így a büféhez mentünk. Dávid vett egy hamburgert én pedig egy hot dogot. Leültünk egy padra, és közben arról beszélgettünk, hogy mi legyen a következő játék, amit kipróbálunk. Most egy kis ideig olyanokra megyünk ami nem forgatja fel a gyomrunkat, mert elég rossz lenne, ha kijönne az ebéd. :)
Hamar legyűrtük a kaját és indultunk is tovább. Elindultunk a mesecsónak felé, mikor baromi nagy szerencsénkre összefutottunk Tamival. Tudjátok, a suli legbeképzeltebb csajával. Valamelyik pasijával volt ott, játszotta a hercegnőt. A csávó vitte helyette még a pulcsiját is, plusz azt a hatmillió kis csomagot amit gondolom Tamara össze-vissza vásárolt,persze a pasija pénzéből.Milyen meglepő.:)
Elkezdett ott nekünk nyávogni.
- Jajjj szia Barby..hát te?-mondta bután.
Mintha nem lenne egyértelmű,hogy mit keresünk itt..istenem,ilyen buta lányok minek a Földre most komolyan?!
- Szia, hát képzeld eljöttünk a vidámparkba.
- Jujj, én is.
Húhaaaaa,vannak itt gondok úgy látom. :D
- Most hogy ezt a remek beszélgetést lefolytattuk, nekünk menni kell. -mondtam kissé idegesen, de Tami nem vágta le.
- Oké sziasztok puszika. -mondta nyálasan.
-Csáó. -vágta oda Dávid.:D
- Jajj végre elmentek,istenem ez a lány...az iskola legnagyobb majma ő...állandóan teszi magát a fiúk előtt és azt hiszi, hogy ez menő.Idegesít már nagyon.
- Ne foglalkozz vele, te százszor többet érsz nála. :)
- Aranyos vagy, csak nagyon sok embert ez nem érdekel, mert ennek a nyálas kis csajnak hisz mindenkinek.
- Ne érdekeljen téged, mert aki neki hisz, az azért van, mert Tamara benyalt nekik.
- Ez mondjuk teljesen igaz, minden áldott nap vagy a 10.-es fiúknál próbálkozik vagy a 11.-eseknél.Szánalmas.
- Na mindegy hagyjuk ezt a csajt, mert azt sem érdemli meg, hogy beszélj róla.:)
- Rendben. :) Szeretlek! <3
- Énis nagyon téged! :) <3
Lezártuk ezt a témát és elindultunk végre a mesecsónak felé. Ez a kis csónakázás is olyan romantikus. Lehet, hogy mesés, de attól még aranyos. :)
Még a nap folyamán felültünk pár játékra, mint például Szellemhullámvasút,Dodzsem,valami pörgő-forgó micsoda, de ennek nem jegyeztem meg a nevét. :D Felültünk még valami szuper hullámvasútra, meg ilyen kicsiknek való hajóra, de tök buli volt. :)
Hulla fáradtan értünk haza kb.este 6-kor. Álmaim pasija még bejött hozzánk kicsit. Elmeséltük anyuéknak ,hogy mikre ültünk fel, meg, hogy találkoztunk a suli szörnyetegével. Anyu annyira nem ismeri a csajt,de szoktam róla néha mesélni, és így már neki is megvan róla a véleménye, amit nem csodálok. Dávidtól 8-kor elbúcsúztam és hazament kocsival. Még ő hazaért elmentem lefürdeni meg kicsit foglalkoztam az iskolával is.Mondjuk így év vége felé már nem sok házi van vagy tanulnivaló.Holnap például angolból volt csak leckém,amit kb.5 perc alatt megírtam,úgy hogy utána felnéztem Msn-re és a közösségire is. Ki volt halva az Msn, 1-2 ember volt,de azok is elfoglalt vagy nincs gépnél állapotban,szóval én sem voltam valami sokáig fent.Dávid írt közösségin, hogy 10 perc és lesz, csak ő is lefürdik, meg beszél kicsit szüleivel a mai napról. Nagyon elfáradtam, ma nem sokáig voltam fent, kb.fél órát beszélgettünk, aztán mondtam, hogy muszáj lefeküdnöm aludni, mert meghalok és ráadásul holnap suli, szóval nagyon jó lesz felkelni. Bedőltem az ágyba, és 5 perc múlva már el is nyomott az álom.
Összefoglalva a napom: Jó kis Vidámparkozás szerelmemmel, furcsa találkozás drága boszorkánnyal. :) Gyönyörű nap.:))
Pénteken és szombaton osztálykiránduláson voltunk, amit elfelejtettem megemlíteni. Nagyon jó volt az osztállyal lenni, sokat hülyéskedtünk, meg számháborúztunk is.:)
Nos ma reggel két hatalmas karikával ébredtem a szemeim alatt. Lehet,hogy kicsit fáradt vagyok?! Borzalmasan néztem ki, megpróbáltam korrektorral eltüntetni, de nem igazán sikerült. Szóltam anyunak, hogy segítsen, ő valamennyire eltüntette, de még nem volt az igazi, viszont egész nap emiatt csak nem ülhetek bent a házban. 10 óra körül lementem reggelezni, aztán szépen lassan felöltöztem. Kb. 10:50 volt mikor valaki csöngetett.Fura volt, mert én nem vártam senkit. Lementem, kinyitottam az ajtót. Dávid állt egy csokor virággal a kezében.Volt benne még két jegy,Vidámpark felirattal. Nagyon megörültem.:)) Elviiisz engem aaaaaa vidámparkbaaaaaaaaaaaaaaa.:)) A nyakába ugrottam sikoltozva,mire anyuék is leértek az emeletről és megkérdezték mi a baj. Elmondtuk, hogy semmi baj, csak nagyon meglepődtem, hogy itt van és, hogy ráadásul megyünk a Vidámparkba.
- Kicsim, biztos tudtok magatokra vigyázni? - kérdezte anyu aggódva.
-Persze tudunk megígérjük. :) -mondtam.
-Rendben, akkor elmehettek, de kérlek figyeljetek oda egymásra.:)
-Ez természetes, hogy a lányodra mindig figyelek. -mondta felelősségteljesen.
Istenem ez a srác..:$ Annyira szeretem. ♥
Kértem 10 percet,hogy rendesen elkészüljék és bepakoljak valami innivalót is.Mikor elkészültem,elköszöntem anyuéktól és már indultunk is. Bónusz meglepetésnek azt kaptam, hogy nem tömegközlekedéssel kell mennünk, hanem Dávid megkapta az apukája kocsiját,mert már 1 éve van jogsija,de saját autója még nincsen. Anyuéknak nem volt semmi kifogásuk, mert tudják,hogy nagyon jól vezet. :)
Beszálltunk a kocsiba és egyenesen a Vidámpark felé vettük az irányt. Odafele úton zenét hallgattunk,valami jó pörgős pop szám ment a rádióban, ami kivételesen mindkettőnknek tetszett.
-Nézd ott egy papagáj. -mondtam kissé bohókásan.
-Jéé tényleg. -mondta furán.
-Mindjárt ottvagyunk ezaaaz.:) Ha már az állatkertet látjuk,akkor már csak percek kérdése. :)
Nagyon izgatott voltam,mert már nagyon régen voltam ott. Mikor megérkeztünk, láttuk, hogy borzalmas nagy tömeg van. Tök jó lesz így parkolóhelyet keresni. Kb. 10 perc után sikerült is találnunk egyet, megszenvedtünk vele rendesen. Beálltunk a hosszú sorba, aztán szerencsére megnyitottak még egy pénztárat,szóval gyorsan odafutottunk és másodikként bemehettünk a Vidámparkba. Mikor beléptem,hihetetlen boldogság fogott el, hogy végre itt vagyok,ráadásul nem akárhogyan és nem akárkivel. :$ Az a rengeteg játék,meg a vattacukor illat.Hmmm nyami. :) Megkérdeztem, hogy mivel kezdjük, mondta, hogy menjünk a hullámvasútra. Az ötlet valahogy nem tetszett, mivel köztudott, hogy én félek a hullámvasúttól.
-Őőőő...én nagyon félek a hullámvasúttól. :/
-Jajj Szívem nem kell félned,én itt vagyok veled. -mondta romantikusan.
-Hát talán így bevállalom. :)
Elindultunk a hullámvasút felé,én kicsit bátortalanul,de végig fogta a kezem,így kicsit megnyugodtam.
Amikor beültünk,egy pillanatra meggondoltam magam, de aztán átgondoltam,hogy nem lehet semmi bajom tőle. Utólag belegondolva nem is volt olyan vészes, sőt még élveztem is. :) A hullámvasút után picit össze kellett magam szedni, mert kissé felfordult a gyomrom, de szerencsére gyorsan elmúlt a rosszul létem. :)
Következő játék, amit kiszemeltünk magunknak az óriáskerék volt, mert az olyan romantikus. Felülről nézni a tájat, beszélgetni kettesben. Legjobb dolog. :) Gyorsan sorba is álltunk, nehogy sokat kelljen várni. Mikor feljutottunk és kényelmesen elhelyezkedtünk, már csak arra vártunk, hogy induljunk. Gyönyörű volt a kilátás fentről és nagyon jól éreztük magunkat. Kicsit megéheztünk ,,leszálláskor,, így a büféhez mentünk. Dávid vett egy hamburgert én pedig egy hot dogot. Leültünk egy padra, és közben arról beszélgettünk, hogy mi legyen a következő játék, amit kipróbálunk. Most egy kis ideig olyanokra megyünk ami nem forgatja fel a gyomrunkat, mert elég rossz lenne, ha kijönne az ebéd. :)
Hamar legyűrtük a kaját és indultunk is tovább. Elindultunk a mesecsónak felé, mikor baromi nagy szerencsénkre összefutottunk Tamival. Tudjátok, a suli legbeképzeltebb csajával. Valamelyik pasijával volt ott, játszotta a hercegnőt. A csávó vitte helyette még a pulcsiját is, plusz azt a hatmillió kis csomagot amit gondolom Tamara össze-vissza vásárolt,persze a pasija pénzéből.Milyen meglepő.:)
Elkezdett ott nekünk nyávogni.
- Jajjj szia Barby..hát te?-mondta bután.
Mintha nem lenne egyértelmű,hogy mit keresünk itt..istenem,ilyen buta lányok minek a Földre most komolyan?!
- Szia, hát képzeld eljöttünk a vidámparkba.
- Jujj, én is.
Húhaaaaa,vannak itt gondok úgy látom. :D
- Most hogy ezt a remek beszélgetést lefolytattuk, nekünk menni kell. -mondtam kissé idegesen, de Tami nem vágta le.
- Oké sziasztok puszika. -mondta nyálasan.
-Csáó. -vágta oda Dávid.:D
- Jajj végre elmentek,istenem ez a lány...az iskola legnagyobb majma ő...állandóan teszi magát a fiúk előtt és azt hiszi, hogy ez menő.Idegesít már nagyon.
- Ne foglalkozz vele, te százszor többet érsz nála. :)
- Aranyos vagy, csak nagyon sok embert ez nem érdekel, mert ennek a nyálas kis csajnak hisz mindenkinek.
- Ne érdekeljen téged, mert aki neki hisz, az azért van, mert Tamara benyalt nekik.
- Ez mondjuk teljesen igaz, minden áldott nap vagy a 10.-es fiúknál próbálkozik vagy a 11.-eseknél.Szánalmas.
- Na mindegy hagyjuk ezt a csajt, mert azt sem érdemli meg, hogy beszélj róla.:)
- Rendben. :) Szeretlek! <3
- Énis nagyon téged! :) <3
Lezártuk ezt a témát és elindultunk végre a mesecsónak felé. Ez a kis csónakázás is olyan romantikus. Lehet, hogy mesés, de attól még aranyos. :)
Még a nap folyamán felültünk pár játékra, mint például Szellemhullámvasút,Dodzsem,valami pörgő-forgó micsoda, de ennek nem jegyeztem meg a nevét. :D Felültünk még valami szuper hullámvasútra, meg ilyen kicsiknek való hajóra, de tök buli volt. :)
Hulla fáradtan értünk haza kb.este 6-kor. Álmaim pasija még bejött hozzánk kicsit. Elmeséltük anyuéknak ,hogy mikre ültünk fel, meg, hogy találkoztunk a suli szörnyetegével. Anyu annyira nem ismeri a csajt,de szoktam róla néha mesélni, és így már neki is megvan róla a véleménye, amit nem csodálok. Dávidtól 8-kor elbúcsúztam és hazament kocsival. Még ő hazaért elmentem lefürdeni meg kicsit foglalkoztam az iskolával is.Mondjuk így év vége felé már nem sok házi van vagy tanulnivaló.Holnap például angolból volt csak leckém,amit kb.5 perc alatt megírtam,úgy hogy utána felnéztem Msn-re és a közösségire is. Ki volt halva az Msn, 1-2 ember volt,de azok is elfoglalt vagy nincs gépnél állapotban,szóval én sem voltam valami sokáig fent.Dávid írt közösségin, hogy 10 perc és lesz, csak ő is lefürdik, meg beszél kicsit szüleivel a mai napról. Nagyon elfáradtam, ma nem sokáig voltam fent, kb.fél órát beszélgettünk, aztán mondtam, hogy muszáj lefeküdnöm aludni, mert meghalok és ráadásul holnap suli, szóval nagyon jó lesz felkelni. Bedőltem az ágyba, és 5 perc múlva már el is nyomott az álom.
Összefoglalva a napom: Jó kis Vidámparkozás szerelmemmel, furcsa találkozás drága boszorkánnyal. :) Gyönyörű nap.:))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)