Szeretnék végre...

Szeretnék végre egy olyan helyet, ahol minden ember elfogadja egymást és tisztelik a másikat,csak az a baj, hogy ma már ilyen hely nincs, ilyen csak az álmokban létezik....Nem értem, hogy miért kell mindenkinek áskálódni és gonoszkodni a másikkal. Az a másik ugyanolyan ember, vannak érzései, és ugyanúgy meg tud bántódni mint bárki más. Jó, persze senki sem tökéletes, követünk el hibákat, de azért ahhoz gyomor kell, hogy belemássz valakinek úgy a lelkébe, hogy közben egy olyan sebet ejtesz, ami talán sohasem gyógyul be neki....Ez nem személyes dolog, de biztos vagyok abban, hogy sok emberrel történt így. Nem vagyok álszent, én is tudok sokszor megbántani másokat, de azért arra a szintre nem szeretnék lesüllyedni, amit egy-két ember művel....Ilyenkor hol van a tisztelet? Én nem bántok senkit, nem is ítélkezem, amíg meg nem ismerem, de hogy néhány ember mennyire buta...nem fogják fel, hogy rossz az amit tesznek, csak mennek a saját fejük után. Valaki még utána sem látja be, hogy mit tett a másikkal....Sajnálom nagyon, hogy így alakult...sajnálom, hogy elmúltak azok az idők, amikor még mindenki úgy beszélt a másikkal, ahogy illett és nem úgy ahogy éppen gondolta az illető. Nem vagyok idős, sőt, gyerek vagyok, de azért nem hülye...tudom, hogy mik voltak a régi szokások, és ahhoz képest a mai világ eléggé elrohadt, már bocsánat a kifejezésért.

Azért annak örülök, hogy vannak nagyon rendes, kedves és segítőkész emberek, akiket tényleg érdekel, hogy mi van a másikkal és odafigyelnek arra, hogy ne sértsék vérig. Büszke vagyok azokra a barátaimra, akik ilyenek!


Pici elmélkedés, ne értsétek félre, senkit sem akarok megbántani, nem is említettem nevet, mert az illetlenség lenne és amúgy is...minek tenném?:) Ez egy sima gondolatleírás volt.

Köszönöm ha elolvassátok!

puszi!♥

Kérés! :)

Elég régóta írom már ezt a blogot( igeeeen, tudom, elég ritkán jelentkezek, bocsi:S) és feltűnt, hogy nem igazán írtok nekem hozzászólásba véleményeket, pedig nekem fontos lenne, mert így tudnám, hogy mi érdekel titeket, miről olvasnátok szívesen.:) Kérlek szépen titeket, hogy nyugodtan írjatok hozzászólást, kritikát is elfogadok, mert azokból mindig lehet tanulni!



Köszönöm szépen, hogy ennyien megnéztétek már a blogomat, hamarosan jövök egy új bejegyzéssel!

Mindenkinek további szép nyarat!

Barbuu

idézet tőlem, Nektek!

Egy idézetet szeretnék Nektek küldeni, ez a véleményem a mai dolgokról... 

Neked tényleg mindenki azt mondta, hogy minden meseszép?
Hogy minden nő okos és, hogy mindegyik rendes feleség?
Hol élünk ma? én nem tudom…
Csak a szomorú gondolatokat olvasom,
S várom, hogy valaki elmondja,
Miért lett a világ ilyen nagyon ostoba…
 /saját/

Egy ember, aki mindig melletted áll.

Mindenkinek van legalább egy olyan ember az életében szerintem, akire bármikor számíthat, mindent elmondhat neki és a barátjának mondhatja. Nos, ezt az embert elég nehéz megtalálni, főleg a mai világban, mert sok az olyan ,,barát,, aki az elején még a kisebb gondokban segít, de amikor elérkezel egy nehezebb időszakhoz és szükséged lenne egy nagyobb tanácsra, segítségre, a ,,barátod,, félre áll és mentegetőzni kezd, hogy neki más dolga van, nem ér rá, bocsi, majd máskor. NA EZEK A MŰBARÁTOK.
Én sem tudom, hogy hogyan lehet rátalálni egy ilyen barátra, de nekem mégis sikerült. Tényleg mindig számíthatok rá és segít bármiben. Örülök, hogy nem csak ki akar engem használni és hogy nem csak azért lóg velem, mert éppen jól esik neki, hanem mert igazán szeret engem és elfogad olyannak, amilyen vagyok. A barátságban az az egyik legfontosabb, hogy bízzunk a másikban. Szerintem enélkül nem működhet a barátság. Fontos az is, hogy mindent elmondhass neki, és őszintén elmond, ha éppen nem tetszik a ruhája, vagy ha éppen rosszul áll a haja. Ezt persze nem bántóan kell elmondani, hogy : ,,te figyelj, rohadt szar az új ruhád, nagyon bénán áll", hanem finoman, de őszintén. Az én barátom mindig megmondja ha éppen hülyeséget készülök csinálni és elmondja a véleményét minden dologról. Nem mindig értek vele egyet, de azért igyekszem átgondolni azt, amit ő mond, hiszen nem akar nekem rosszat. Persze sokszor gondolom azt, hogy beleszól az életembe, de a végén mindig rájövök, hogy igaza volt, és MINDIG hálás vagyok neki, hogy megvédett egy csalódástól.

Akinek van egy ilyen barátja, annak azt üzenném, hogy próbálja nagyon nagyon nagyon sokáig megőrizni a barátságukat, mert sosem tudhatja, hogy mikor talál még egy ilyen barátot, ha egyáltalán talál... :)

Ezt a kis elmélkedést egy  idézettel zárnám:

 ,,Annyi emberrel találkozunk az életben, de csupán néhány gyakorol nagy hatást szívünkre és lelkünkre. Ők azok, akik kitöltik gondolatainkat, s akik mindig fontosak maradnak számunkra: igaz barátaink."

goodbye Balaton!:) :/

Ééééés hazaértem:) Eltöltöttem egy csodálatos hetet a Balcsin, nagyon jól éreztem magam:) Sajnos az idő nem igazán engedte a pancsolást, de enélkül is remek volt minden!:)
Ígértem nektek ugye egy kisebb történetet, ez a történet, 07.03.(az az holnap) fog kikerülni a blogra:)

Nagyon szépen kérlek titeket, hogy addig is ez alá a bejegyzés alá írjatok, hogy milyen témáról írjak történetet!

Nagyon köszönöm Nektek, hogy ennyien benéztek hozzám, tartsátok meg ezt a jó szokásotokat! :D

puszi mindenkinek!