2013. július 27., szombat

Szeretnék végre...

Szeretnék végre egy olyan helyet, ahol minden ember elfogadja egymást és tisztelik a másikat,csak az a baj, hogy ma már ilyen hely nincs, ilyen csak az álmokban létezik....Nem értem, hogy miért kell mindenkinek áskálódni és gonoszkodni a másikkal. Az a másik ugyanolyan ember, vannak érzései, és ugyanúgy meg tud bántódni mint bárki más. Jó, persze senki sem tökéletes, követünk el hibákat, de azért ahhoz gyomor kell, hogy belemássz valakinek úgy a lelkébe, hogy közben egy olyan sebet ejtesz, ami talán sohasem gyógyul be neki....Ez nem személyes dolog, de biztos vagyok abban, hogy sok emberrel történt így. Nem vagyok álszent, én is tudok sokszor megbántani másokat, de azért arra a szintre nem szeretnék lesüllyedni, amit egy-két ember művel....Ilyenkor hol van a tisztelet? Én nem bántok senkit, nem is ítélkezem, amíg meg nem ismerem, de hogy néhány ember mennyire buta...nem fogják fel, hogy rossz az amit tesznek, csak mennek a saját fejük után. Valaki még utána sem látja be, hogy mit tett a másikkal....Sajnálom nagyon, hogy így alakult...sajnálom, hogy elmúltak azok az idők, amikor még mindenki úgy beszélt a másikkal, ahogy illett és nem úgy ahogy éppen gondolta az illető. Nem vagyok idős, sőt, gyerek vagyok, de azért nem hülye...tudom, hogy mik voltak a régi szokások, és ahhoz képest a mai világ eléggé elrohadt, már bocsánat a kifejezésért.

Azért annak örülök, hogy vannak nagyon rendes, kedves és segítőkész emberek, akiket tényleg érdekel, hogy mi van a másikkal és odafigyelnek arra, hogy ne sértsék vérig. Büszke vagyok azokra a barátaimra, akik ilyenek!


Pici elmélkedés, ne értsétek félre, senkit sem akarok megbántani, nem is említettem nevet, mert az illetlenség lenne és amúgy is...minek tenném?:) Ez egy sima gondolatleírás volt.

Köszönöm ha elolvassátok!

puszi!♥

2 megjegyzés: