Történet 10. rész

2012. július 12. csütörtök
Sziasztok!:)
Zajlik rendesen a nyár, pörög az élet. Iszonyat meleg van, de a legtöbb ember strandol, így talán kibírható, de aki otthon döglik..fúú annak borzalmas lehet.
Nagyon jól telik eddig a nyár, már túl is vagyok egy gyönyörű szép nyaraláson. Anyuékkal és Jake-kel voltam Olaszországban. Az idő kellemesen meleg volt, gyönyörű napsütés egész nap, sehol sem volt egy felső sem. Szerencsénk volt. 6 napot töltöttünk ott, de erről majd később.:)
Amióta hazaértünk, azóta eléggé unalmasak a napok. Apu itthon van, de elfoglalja magát én pedig kb. egész nap a számítógép előtt roskadok. Remek program, nem gondoljátok? ;)
Na jó, nem panaszkodom, néha azért szoktam medencézni is, ugyanis a napokban állítottuk fel a vadonatúj medencénket. Nem olyan nagy, de nekünk tökéletesen megfelel egy kis hűsöléshez.
Ma délután Petivel voltam, pancsoltunk a medencébe. Társult hozzánk nagyobbik unokatesóm is.
5 órakor a fodrásznál volt jelenésem, szépen megcsinálta a hajam.:) Fodrászat után Apuval és Petivel beültünk egy kis presszóba beszélgetni. Zajlott az élet a helyen. A pincérnő pörgött össze-vissza, próbálta a rendeléseket minél gyorsabban teljesíteni, kisebb-nagyobb sikerrel.
Kint ültünk a teraszos részen, a levegő eléggé meleg volt, a nap még javában sütött, de mégis volt valami kellemes szellő, ami miatt nem szenvedtünk annyira. Hihetetlen meleg ez a nyár, és ilyenkor jön rá az ember, hogy mennyire szeretné már, ha tél lenne. Közben télen a nyarat várjuk...Bolond világ ez.
A presszóból hazaérve nagyot csobbantunk a medencénkbe Apával és Petivel, fröcsköltük egymást, jókat beszélgettünk, hülyéskedtünk együtt. Mindhárman remekül éreztük magunkat, minden kicsi gondot elfelejtettünk az alatt az 1 óra alatt, amit a vízben töltöttünk. Anyutól kaptunk egy kis hűsítő limonádét meg egy kis rágcsálnivalót. Tisztára úgy éreztem magam, mintha a tengerparton lennék és két pasi vagy csaj lesné minden kívánságomat, fél percenként szaladgálnának és hoznának nekem mindenféle jót. Meg tudnám szokni ezt a medencézős délutánokat.:)

Az udvaron lefeküdtünk egy-egy napágyba és kortyolgattuk az innivalót. Közben Apu felment, mert már fáradt volt, gondolta lepihen egy kicsit. Mi ketten lent maradtunk Jake-kel és beszélgettünk mindenféléről. Nagyon szeretem az ilyen egyszerű, beszélgetős napokat, mert tudom, hogy vele mindent meg lehet beszélni és ő egyben a legjobb barátom is, mert sosem fecsegi ki a titkaim, és ezt igazán becsülöm benne!<3
Miután meguntuk a lenti dolgokat, bevallom nem könnyű megunni, mondjuk inkább azt, hogy Anyu felhívott minket, hogy mostmár elég lesz a kintlétből, felmentünk.:D A TV-t csak kapcsolgattuk, nem találtunk semmi érdekes műsort. Egyik adón valami természeti hülyeség, a másikon egy unalmas hír volt éppen, szóval úgy döntöttünk, hogy a tévézést kilőjük.
Talán meg kéne nézni egy jó filmet? Vagy csak folytatni a lenti beszélgetést? Ötletünk sem volt, mit tegyünk.
Pár perce jöttünk csak fel, de eléggé unatkoztunk.

Anyu megkért engem pár dologra(vigyem le a szemetet, pakoljak el az asztalról), nem szerettem ha akkor kér ilyet, mikor Jake itt van, de mondjuk Jake-et nem zavarta, általában gyorsan végeztem ezekkel a dolgokkal), majd mikor ezzel végeztem, visszafeküdtem az ágyba mellé. Kérdőn néztünk egymásra, hogy vajon mit csináljunk, de halvány lila gőzünk sem volt. Feldobtam egy kósza ötletet, hogy társasozzunk. Jake azt mondta, ő nem akar, és azzal érvelt, hogy a társas ilyen melegben uncsi, meg most nincsen hozzá kedve. Elfogadtam, tényleg nem volt valami jó ötlet, én ezt csak azért mondtam, mert más nem jutott eszembe.
Jake-kel úgy döntöttünk, kimegyünk kicsit sétálni, fagyizni. Bár már 8 óra volt, teljesen világos volt, így anyuék elengedtek, persze elmondták, hogy vigyázzunk magunkra és érjek haza legkésőbb fél 10-ig. A közelünkben van egy baromi jó fagyizó, oda vettük az irányt.Szerencsére még nyitva volt. Jake vett egy csokit és egy epret, én pedig egy citromot és egy epret. Ezen a helyen a kedvenc fagyim az eper, valami isteni finomra tudják elkészíteni. Kifizettük a fagyikat és sétálni kezdtünk hazafelé, vagyis abba az irányba. Nem akartunk még hazamenni, de messze sem akartunk elmenni, ahhoz túlságosan fáradtak voltunk mindketten, hogy nagyon messzire menjünk és akkor vissza kelljen sétálni.

Végülis 9-kor értem haza, hulla fáradtam. Egy nagyon jó napon vagyok túl, a kedvencem a medencézés volt. Nagyon jól éreztem magam, és ahogy láttam, Jake is.

Mai napom összefoglalva: Remek remek és ő mondtam már, hogy remek?:)